"Összegezve a dolgokat, igen baromi nehéz tudni, mikor mi volna a jó, hogy kik vagyunk, és mit akarunk. De megismerni magunkat, és megtalálni a válaszokat is csak akkor tudjuk, ha nem zárkózunk el a lehetőségek elől, ha szabadjára engedjük, azt ami bennünk van. Ha azt csináljuk amihez kedvünk van, és akkor amikor szertnénk."
Basszus ezt én írtam. És mennyire igaz is, de miért olyan nehéz mégis így élni? Miért olyan nehéz azt csinálni, amit szeretnénk, azt mondani ami bennünk van? Miért könnyebb elzárkózni a lehetőségek elől? Miért van, hogy ha elkezdünk nyitni is, egyszer csak arra ébredünk,hogy már megint visszahúzódunk. Mindig ezt csináljuk, elkezdünk valamit, majd keressük a kifogásokat, hogy miért is nem akarjuk már ezt. Például elindul az ember futni, jaj de jó, jaj de szép, hogy kikapcsol, és még a fáradtságérzetet is élvezzük. Aztán el tellik pár nap, hét... kinél mennyi, és már nem is annyira jó, már baj, ha fúj a szél, ha esik az eső, vagy éppen most túl sokan vannak a pályán, nem elég kék az ég... Jönnek a kifogások, még akkor is ha szeretjük csinálni. Leállunk vele és csak panaszkodunk, hogy de jó is lenne futni. Milyen jó is volt... Pedig attól, hogy fúj a szél, hogy esik az eső, vagy szakad a hó, attól még a lábunk mozog, hisz azt nem a szél... irányítja. Az agyunk dönti el, hogy akarunk-e futni, nem az időjárás. Az agyunkkal látjuk a napsütést még esőben is. Csak akarni kell, és észre se vesszük, hogy majdnem felkapott a szél. Csak akarni kell és minden működik, minden úgy megy ahogy szeretnénk. De miért olyan nehéz akarni, miért fog vissza minket bármi is? Miért nagyobb a félelem már előre, miért tartunk már előre attól, hogy jaj elázik a hajam, megcsúszok a havon, feldönt a szél? Miért ilyedünk meg attól, amiről még azt se tudjuk milyen erős, mikor még azt se tudjuk mit okozhat... ?!
Miért? Sokszor azért, mert egyszer már megcsúsztunk a havon, vagy majd fel kapott a szél. Mert már voltak rossz tapasztalataink, és azt hisszük ez most is így lesz. Lehet fel akkora vihar sincs, de mi már felnagyítjuk, és lemondunk arról, amit szeretünk csinálni. Elzárkózunk mindentől, és mindenkitől. Pedig csak a futó cipőt kellene felvenni és gyííí :)
Már csak meg kellene találnom a futócipőm :)
