... ezt érzem.

Néha már ki tudnék bújni a bőrömből, olyan jól érzem magam. Valami más lett, valami elmúlt, s ezáltal lett sokkal több, mint eddig. Sokkal több mint eddig vele, s mint eddig bárkivel is.

Elmúlt a visszafogottság, elmúlt a feszélyezettség, elmúlt a zavartság. Felszabadult vagyok, vidám, igazán önmagam.

Nagyokat nevetek, pedig csak a hasamhoz ér :), mosolygok, pedig csak rámnéz, hiányzik, pedig csak most ment el.

S mikor reggel csak annyit mond: "szeretlek", nekem mindig olyan, mintha még csak akkor mondaná először. :)